Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Csoportmunka heterogén tanulói csoportban

2017.04.07

Csoportmunka heterogén tanulói csoportban

Pécs-Vasas Baranya megyében, Pécs keleti városrészében, különleges természeti környezetben helyezkedik el, kb. 2600 fő lakosú település. Pécs-Vasas lakosságának jó része a bánya bezárása óta munkanélkülivé vált.

Az iskolához tartozó szülők 40 %-a fizikai foglalkozású, közel 30 % munkanélküli, 20 % körül háztartásbeli, a maradék 10 % rokkantnyugdíjas, illetve gyesen van. A családok 40 %-a nagyon alacsony jövedelemmel a létminimum szintjén élnek. A szülők közel fele alapfokú végzettséggel rendelkezik. Harmadrészüknek van szakmája (szakmunkásképző), középfokú végzettsége 20 %-nak van, s csupán 5 % rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel.

A vasasi iskola elsősorban Pécs-Vasas, Pécs-Somogy és Pécs-Hird általános iskolás korosztályának nevelését, oktatását látja el, tanulólétszáma 110 fő körül mozog. Központi intézményünk a Budai Városkapu Általános Iskola és AMI, amelyhez rajtunk kívül még három tagiskola tartozik. Valamikor minden évfolyamon két párhuzamos osztályunk volt, de ma már csak egy osztályunk van évfolyamonként, köszönhető az elvándorlásnak, na meg a szabad iskolaválasztásnak. A vasasi iskola tanulóinak kb. 1/3-a roma származású. Szakos ellátottságunk 100 %-os. Kiemelten kezeljük a nyelvoktatást, a testnevelést és az informatikai képzést.

Elkötelezettek vagyunk a differenciált oktatás iránt. Miért?

  • Iskolánkba nagyon eltérő szociális háttérrel rendelkező tanulók járnak, akik különböző tájékozottsággal, érdeklődési körrel, és képességekkel rendelkeznek.
  • A szülői kör is nagyon „széles skálájú” igényeket támaszt az iskolával szemben a gyermekmegőrzéstől a színvonalas tehetséggondozásig.

Az iskola megtartó erejének és valamennyi tanulónk számára a tanulási siker biztosítása olyan tanulási-tanítási folyamattal történik, amely lehetővé teszi az egyes tanulók egyéni jellemzőihez, sajátosságaihoz való optimális igazodást. Ezért pedagógiai programunkban megfogalmaztuk, hogy nem elsősorban az ismeretközvetítés, -átadás a célunk, hanem a tanulói személyiség sokoldalú, komplex fejlesztése. Ahhoz, hogy a kitűzött fejlesztést elvégezhessük, meg kell ismernünk a tanulók személyiségét, egyéni jellemzőiket, sajátosságaikat. Ezért került munkánk kiemelt feladatai közé a gyermeki személyiség minél többoldalú megismerése, amelyre egy egységes rendszert dolgoztunk ki. Mivel az osztályok heterogén összetételűek, ez a fajta módszer fejleszt a legjobban, ez képezi le leginkább a helyi és a tágabb társadalmat is. Meghatároztuk, hogy a helyi tantervünk által rögzített minimumkövetelményeket mindenkinek el kell érnie. Legfontosabb módszernek tartjuk a tanulási folyamatok hozzáigazítását az egyéni szükségletekhez úgy, hogy a gyermek cselekvő részese legyen a folyamatnak.

A differenciált fejlesztés kiépítése

Néhány évnyi tanulás és próbálkozás után most már elmondhatjuk, hogy kezdjük érezni, érteni és lassan rendszerben látni, hogyan lehet az új módszereket beilleszteni hagyományos pedagógiai gyakorlatunkba.

                Iskolánkban a szemléletmód változásának első lépése a „Tanulás tanítása” tréning elvégzése volt és az ott tanultak rendszeres alkalmazása.

Mind az alsó, mind a felső tagozatban évek óta végzünk szociometriai méréseket, amelyek elemzése kapcsán jobban megismerjük tanítványainkat, közösségükben elfoglalt helyüket.  Munkánk hatékonysága érdekében tehát tekintettel kell lennünk a közös és az egyéni sajátosságokra egyaránt.

                Sokunkban felmerült a kérdés: az ennyire eltérő személyiségű és különböző fejlettségű tanulókat hogyan lehet eljuttatni a követelmények megfelelő szintjére?  Most már „természetes” a válasz: differenciálnunk kell! A probléma azonban az, hogyan valósítható meg ez a pedagógiai gyakorlatban, és főleg milyen módszerrel? Tehát volt feladatunk bőven, választ kerestünk kérdéseinkre.  Ekkor találkoztunk a KIP módszerrel - 2013-ban. Továbbképzéseken, óralátogatásokon, műhelyfoglalkozásokon gyűjtöttünk egymástól jó ötleteket, tanultuk az új módszereket, megosztottuk egymással sikereinket, felmerülő problémáinkat.  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás - amit természetesen eddig is a legjobb tudásunk szerint végeztünk - új lehetőségei nyíltak meg előttünk.

                Azonban felvetődik a kérdés: milyen arányban építsük be a KIP-et a hagyományos technikáink közé?

                Végül saját próbálkozásaim közül példaként néhány tanulság. A csoportok kialakításának többféle módjával próbálkoztam. Nem mindegyik váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Végül a heterogén csoportbontás vált megfelelővé az 5. osztályban. Természetesen a felkészülés ideje meghatványozódik, de megéri, mivel akár a tehetséges gyermek, akár a felzárkóztatásra szoruló gyermek is megtalálja benne a helyét és még jól is érzik magukat benne.

                Az utóbbi évek, hónapok munkáját röviden áttekintve érezzük, hogy még csak a munkánk elején tartunk.  A kérdéseinkre adható válaszokat nyilván a következő évek tapasztalatai alapján saját magunk is megtaláljuk. Természetesen addig tengernyi munka vár ránk.

                Legközelebbi feladataink közül - a teljesség igénye nélkül - összegyűjtöttem néhányat:

  • Szaktárgyi óráink lehetőségeinek megfelelően kell alkalmazni azokat a módszereket, játékokat, amelyek tanítványainknak és a mi személyiségünknek is a legmegfelelőbbek, és leginkább szolgálják nevelési, oktatási céljainkat.
  • A siker és hatékonyság legfontosabb feltétele az alapos felkészülés, a következetes, rendszeres pedagógiai munka.
  • A nyílt oktatás során – nyílt napok szervezése által – a tanuló, a szülő és a pedagógus együttműködésére van szükség, ami nem kisebb feladat, mint a tanítási-tanulási folyamat átszervezése.
  • Elengedhetetlen a szakirodalom folyamatos tanulmányozása és egymás óráinak látogatása, első helyen a KIP-hez kapcsolódóan.
  • A pedagógusok minél nagyobb számban való bevonása a KIP módszerbe. Cél a 100 %-os részvétel, amit nem könnyű elérni, hiszen jelenleg öt áttanító kollégánk van, akik nem vettek részt a képzésen.

A KIP-es heterogén csoportok tanulásszervezéséhez a következő feltételeket biztosítjuk:

Tárgyi feltételek

  • Mobilizálható tantermi berendezések (könnyen mozgatható, variálható tanulói asztalok)
  • Audiovizuális eszközök (Lap-topok, tabletek, néhány teremben beépített projektorok)
  • KIP-es tantermi dekorációk

Személyi feltételek

  • A vasasi törzstantestület 90 %-a elvégezte a KIP-es továbbképzést
  • Egyéb módszertani képzésen a nevelőtestület 40 %-a vett részt (kooperatív technikák, projektmódszer, kompetenciaalapú oktatás, Lépésről Lépésre Program).
  • Az 1-4. osztályokban kéttanítós rendszer biztosítása

Tanulásszervezés

  • A tananyag elrendezése (témák, egységek a feldolgozás módszeréhez kapcsolódva)
  • A tanmenetekben rögzített differenciálás
  • A helyi tantervben megfogalmazott követelmények több szintűvé tétele
  • Önmagához mért fejlődés értékelése

Munkatervi feladatok a differenciált tanulásszervezés megvalósítására

  • A differenciálás szakirodalmának összegyűjtése, újabb szakirodalom rendelése
  • Megvalósítás a tanórákon (óralátogatás)
  • A pedagógusok véleményének felmérése a tapasztalatokról
  • Sajátos nevelési igényű tanulók egyéni munkarend szerinti differenciált oktatása
  • Differenciálás a tanórán kívüli foglalkozásokon

Ebben a munkában nevelőink számára az a legfontosabb, hogy olyan helyzeteket teremtsenek, amelyekben mindenki megtalálja a neki megfelelő tartalmakat és tevékenységeket. Tanítványainknak egy életre szóló útravalót kell adnunk! Olyanná kell nevelni őket, hogy megállják a helyüket az életben, és becsületes, tisztelettudó, őszinte emberré váljanak.

                Azért dolgozunk valamennyien lelkiismeretesen, kitartóan, hogy soha ne kelljen szégyenkeznünk: a jövő nemzedékét mi neveltük.

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."/Szent-Györgyi Albert/

 

Majoros Istvánné igazgatóhelyettes

Budai-Városkapu Általános Iskola és AMI

Vasas-Somogy-Hird Általános Iskolája

Pécs, 2016. július

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.